A szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái

Látták: Átírás 1 Városi Egészségfejlesztési Terv Békéscsaba Megyei Jogú Város lakosainak egészségmegőrzését és egészségfejlesztését szolgáló közösségi program stratégiai irányvonalairól a ig terjedő időszakra Készült: január-szeptember között Békéscsabán 2 Bevezetés A XXI.

Az egészség a XXI. A gazdaságilag fejlett országok költségvetésének egyre nagyobb hányadát emésztik fel a betegségek gyógyításnak közvetlen és közvetett költségei. Az egészségügyet kiszolgáló háttéripar soha nem látott technikai- és technológiai forradalma és kínálata a leggazdagabb országok teherbíró képességét is próbára teszik Az egyre kifinomultabb technika és technológia alkalmazása a gyógyításban eszközök, gyógyszerek, beavatkozások kétségtelenül fokozottabb diagnosztikai biztonságot, hatásosabb gyógykezelést, ugyanakkor kisebb kockázatot és megterhelést jelentenek a beteg számára a korszerű gyógyító eljárások során, mint korábban.

Számos esetben viszont- éppen a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái betegségek természete miatt- viszonylag csekély állapotjavulást eredményeznek, kitartóan emelkedő költségek mellet. Széles körben elfogadott nézet, hogy a már kialakult betegségek kezelése egyre növekvő ráfordítás ellenére az esetek egy igen jelentős részében szerényebb mértékben járul hozzá az egészségi állapot megtartásához, visszaállításához, mint a betegségek előidézésében legjelentősebb szerepet játszó környezeti ártalmak és az életmódbeli káros hatások időben történő, hatékony kivédése.

Az idő előtti megbetegedések száma és súlyossága csökkenthető az egyéni- és közösségi magatartás formálásával. A hatásos egészségfejlesztés tehát, betegségmegelőző és egészségmegtartó jelentőségénél fogva - befektetés a jövő építésébe, miközben a betegségek kezelési költsége és az ahhoz társuló társadalmi költség feltétlenül szükséges, de a megelőzéssel sok esetben elkerülhető, vagy legalábbis halasztható kiadás. Míg a betegekről való gondoskodás minden modern jogállam alkotmányos kötelezettsége, az ehhez szükséges költségvetési forrást az egészségipar költségrobbanása miatt a gazdaságilag legfejlettebb országok sem képesek megteremteni.

Kapcsolódó bejegyzések

Éppen a jóléti államok kényszerültek a as években korábbi jól hangzó szlogenjüket - az egészségért semmi sem drága - revidiálni és helyette az állampolgárok fokozott öngondoskodó szerepére és a fokozott felelősségvállalására apellálva paradigmaváltást hirdetni. Ez a szemléletváltás szükséges és elkerülhetetlen, de a beavatkozás legfeljebb hosszútávon mérhető eredményessége miatt sokak szemében nem igazán népszerű.

Míg a betegségek gyógyítása költséges és egyre költségesebb lesz, a ráfordítások társadalmi szükségességét senki nem kérdőjelezi meg.

A beavatkozás eredménye, bármennyibe is kerüljön az, többnyire rövidtávon mérhető. Ezzel szemben a közösségi tudatformálás, környezetünk egészséget károsító hatásainak semlegesítése, az egyéni magatartásformák megváltoztatása szinte komolytalan vállalkozásnak tűnik napjaink rövid távú megtérülésre koncentráló, üzleti szemléletű világában.

Az Európai Unió vállalta ezt a gyökeres szemléletváltást. Magyarország állami- és kormányzati szerveinek tudatos elkötelezettsége alapján a Kormány megalkotta az Egészség 2 3 Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programját.

Erre építve és ezzel összhangban Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata kiemelt figyelmet szentelve a település lakosainak egészségi állapotára, az életminőség folyamatos javítását és a fenntartható fejlődést szolgálva alkotja meg Békéscsaba M. Önkormányzatának egészségfejlesztési stratégiai tervét Békéscsaba, 4 Városi Egészségfejlesztési Terv Nyilatkozat Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata a város lakosságának jobb életminőségéért, egészségi állapotáért vállalt politikai felelőssége tudatában, számítva a szakmai, gazdasági, politikai szervezetek, civil szerveződések, érdekképviseleti szervek, valamint minden lakos partneri együttműködésére, a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái tudatában, alkotja meg 10 évre szóló Városi Egészségfejlesztési Tervét, hogy a lakosság egészségi állapotának javítása olyan közös ügyünk, melyben kedvező irányú változás nem csupán az egészségügyi ellátórendszer hatékonyságának javításával, hanem az egyén életmódjának kedvező irányú befolyásolásával, fokozott egyéni és közösségi felelősségvállalással és közösségi összefogással érhető el.

Közös célként képessé kell tenni az embereket arra, hogy megismerjék és növeljék befolyásukat a saját egészségük meghatározói felett, annak érdekében, hogy jobb életminőségük, jobb egészségük legyen. A teljes fizikai, szellemi és szociális jólét állapotának elérése a WHO egészség definíciója érdekében az egyénnek, és csoportnak képesnek kell lennie arra, hogy megvalósítsa álmait, kielégítse szükségleteit és a környezet változásaihoz rugalmasan alkalmazkodjék, ezzel az egészséget a mindennapi élet erőforrásává tegye.

Át kell lépni az egyes ágazatok, az önkormányzati és nem önkormányzati intézmények, közszolgáltatás és magánszektor, egészségügyi hivatás képviselői és a laikusok között meghúzódó tradicionális határvonalakon. Az együttműködés a fontos, melyben létrejön egy új, egyenlő jogok alapján szervezett partnerség a közösség és az állampolgárok között.

A hangsúly a szemléletváltáson és a közösségben rejlő alkotó erő felélesztésén van, mely együttesen képes csak fellépni a hatékony egészségfejlesztés érdekében. Az új szemléletben a két rendszer szervesen kiegészíti egymást. A minőségi ellátást nyújtó, ágazati irányítású egészségügyi ellátórendszer, mely főleg a magas rizikójú veszélyeztetettekre és a betegségek gyógyítására koncentrál, szoros együttműködésben a közösségi részvételt hangsúlyozó, alulról építkező holisztikus szemlélettel rendelkező civil programmal, mely a teljes populációt és környezetét célozza meg.

Az egészséget, mint az életminőség meghatározó tényezőjét megóvandó, fejlesztendő értékként hangsúlyozza értékrendjében. A Városi Egészségfejlesztési Terv a továbbiakban: VET ig a WHO ajánlása szerint: Egészségterv a város Településfejlesztési tervének részeként, annak egyik alprogramjaként, a a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái szakmai, ágazati koncepcióival, terveivel szoros összhangban, - különös tekintettel a település Környezetvédelmi- Szociális- Oktatási- Kulturális- és Sport koncepciójának egybevetésével készült.

Az egészségügyi szolgáltatókról és az egészségügyi közszolgáltatások szervezéséről szóló törvény írta elő az egészségügyi intézménytulajdonos önkormányzatok számára kötelező erővel. Jelenleg ezt a törvényt megsemmisítette az AB döntése. Ennek ellenére célszerű az ESZP jövőbeni szükségességével számolni és tervezni. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja Egyezmények, nyilatkozatok, szerződések, állásfoglalások módszertani útmutatók stb.

Egészséges Városok Szövetsége tagvárosai Városi Egészségfejlesztési Terv Régió, megye és a környező települések programja Intézményi Szakmai Terv Egészségügyi Szakmai Program Békéscsaba város Egészségképe 6 7 z A VET készítésének folyamata, előkészítő, véleményező és döntéshozó szervei A döntéselőkészítő munka szintjei és fázisai: 1.

Ennek reprezentálására létrehoztuk a multiszektoriális bizottságot, egészségfejlesztési alkotóműhely néven. Az ebben résztvevő önkormányzati hivatali szerveztetek, városi szakmai képviseletek, városi intézmények delegált képviselői, civil szervezetek, valamint a város lakosságából jelentkező önkéntes aktívák együttesen alkotják meg és véleményezik az VET általános célkitűzéseit, valamint egyes alprogramok céljait, prioritásait - az alprogramok összeálítására felkért munkacsoportok önálló javaslatai alapján.

Amennyiben nem, úgy a szükséges korrekciók elvégzése után a 4.

Civil szervezetekkel fenntartott jó kapcsolat Szociális kohézió, mint a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái város közösségére jellemző attitűd Gyengeségek: A magyar lakosság nemzetközi összehasonlításban rossz egészségi állapota A tervezést megalapozó, megbízható egészségi adatok hiánya Széles körben uralkodó nézet, mely szerint az egészség az egészségügy dolga, az egészségügy működtetése meg az állam dolga A hátrányos helyzetű lakosok kifejezetten nagy száma és passzivitása Az magas vérnyomás és a népi gyógymódok kezelése kapcsolatos ismeretek hiánya különösen a hátrányos helyzetű rétegekben Számos párhuzamosság, ad hoc jellegű akcióprogram A motivációként ható látványos sikerek hiánya A megelőzés és egészségfejlesztés finanszírozásának hiánya.

A programok értékelési módszerének hiánya A a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái számú és képzettségű szakember a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái Lehetőségek: az Európai Unióhoz való csatlakozás kötelező szemléletváltása a közéletben.

Az Unió támogatja az alulról jövő lakossági kezdeményezéseket, és a különböző szektorok közti együttműködést.

Aktualitás: soha vissza nem térő lehetőség az Unió-s csatlakozás évében új szemléletről és célokról beszélni szemléletváltás az egyéni, közösség, gazdasági és politikai szereplők értékrendjében a szubszidiaritás elvén alapuló megoldások fontossága A magyar és külföldi vállalatok, gazdálkodó szervezetek, intézmények egészségberuházási lehetőségeinek kiaknázása Új hangsúlyok megfogalmazásával növelhető az egészségfejlesztés társadalmi presztizse 8 9 Veszélyek: Tovább erősödhet a szemlélet, mely szerint: jogom van az egészségemmel azt tenni, amit akarok, az egészségügynek pedig kötelessége megromlott egészségem helyreállítása Kellő megfontoltság és támogatottság hiányában tovább romlik az egészségmegőrzés társadalmi megítélése, erősödik a negatív tendenciák népszerűsége.

Beavatkozás hiányában tovább fokozódik a hátrányos helyzetű rétegek leszakadása, a káros tendenciák hatásának fokozódása, föl sem becsülhető további egészségkárosodást okozva köreikben. Az egészséget károsító tényezők nagy száma és a potenciálisan veszélyeztetettek a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái növekvő tábora. A VET értékrendjét meghatározó alapelvek A terv készítésének főbb szempontjai: összhang és átjárhatóság az egyes városi szintű programokban a reális célkitűzés, közép- és hosszú-távú megvalósíthatóság az eredmények mérhetősége, kontrollálhatósága a hipertónia legyőzésére van mód programok finanszírozhatósága a fölösleges párhozamosságok kerülése közösségi részvétel a programok magvalósítása során Deklarált alapelvek: A egészséges élethez való jog alapvető emberi jog Az egészség kiemelt fontosságú, megóvandó érték, személyes és egyben nemzeti kincs.

Társadalmi tényezők: szegénység munkanélküliség szociális kirekesztettség Környezet: Levegő szennyezettség Élelmiszer és talaj higénia Hulladék és talajgazdálkodás minősége Ivóvíz és a fürdővizek tisztasága Zajterhelés Sugárártalom Munkahelyi környezet és a stressz A szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái ártalmai Lakáshelyzet Szociális környezet Gazdasági környezet 10 11 Életmódbeli tényezők: Dohányzás Alkohol Drogok Táplálkozás Fizikai aktivitás Szexuális magatartás Stressz Szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége: Oktatás Egészségügyi ellátás Szociális szolgáltatások Közlekedés Szabadidő Az egyes tényezők egészségi állapotra gyakorolt hatásáról Társadalmi tényezők: Az emberek társadalmi és gazdasági körülményei jelentősen és egész életükön keresztül befolyásolják egészségi állapotukat.

Egy súlyos betegség, vagy idő előtti elhalálozás veszélye kétszer olyan gyakori az alacsonyabb társadalmi szinten élő emberek esetében, mint a társadalom felső osztályaiban. Ennek az ereszkedő szociális görbének a fő okai a hátrányos anyagi helyzet, a nagyobb bizonytalanság érzet és szorongás, illetve a társadalmi beilleszkedés hiánya.

Minél hosszabb ideig élnek az emberek megterhelő szociális és gazdasági körülmények között, annál kevesebb a valószínűsége, hogy egészséges, derűs öregkort érnek meg. A jó egészség, viszont hozzájárulhat az oktatási hiányosságok, az elhelyezkedési bizonytalanság és a jövedelmi különbségek leküzdéséhez. Külön kiemelt figyelmet érdemel a társadalmi kirekesztettek csoportja. A közösségek hajlamosak kivetni magukból és a perifériára szorítani a beteg, a fogyatékos és az érzelmileg sebezhető embereket, például a gyermekotthonok, börtönök, és psychiátriai intézetek korábbi lakóit.

A testi, vagy mentális problémáktól szenvedő emberek nehezen szereznek megfelelő iskolázottságot és így megélhetési gondjaik vannak. A fogyatékos gyermekek nagy valószínűséggel szegénységben élik le életüket. El kell hárítani azokat az akadályokat, amelyek nem engedik, hogy mindenki számára elérhető legyen az egészségügyi ellátás, szociális szolgáltatások köre és egy elfogadható életszínvonal.

Kutatók kimutatták, hogy a munkahelyi bizonytalanság felerősíti a mentális problémákat különösen a szorongást és a magas vérnyomás hogyan lehet elkerülni a rossz közérzetet, a szívbetegségeket és a szívbetegségek kockázati tényezőit.

1. Letöltés A társadalmi—gazdasági egyenlőtlenségek is nagyban hozzájárulnak az egészségügyi kockázatokhoz, a képzetlenebbek életesélyei sokkal rosszabbak, mint az iskolázottaké.
2. Magas vérnyomásban szenvedő idősek rehabilitációja
3. Szeriné dr.
4. Vérnyomáscsökkentő magas vérnyomás kezelés
5. Egészségfejlesztési terv - PDF Free Download
6. Előszó Alapítványunk kiemelten fontos célnak tekinti a Fráter György Katolikus Gimnázium diákjainak egészségvédelmét és egészségfejlesztését, ennek érdekében folyamatosan keresi azokat a külső forrásokat is, amelyekkel szakmailag megfelelő, a szükségletekre szélesebb körben reagáló programokkal bővíthető az egészségfejlesztési programok kínálata.
7. A felnőttkori cukorbetegség prevalenciája duplázódik, kb.

Ha ez a bizonytalanság folyamatosan fennáll, krónikusan stresszt okoz és hatása arányosan nő az idővel. A stressz pedig növeli a betegségek bekövetkeztének kockázatát. Az összes, a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái egészségi állapotot meghatározó - hatás közül ezzel a számaránnyal a második legjelentősebb tényező. Sürgős feladatként elhatározzuk, hogy fokozott együttműködést fejlesztünk ki a városi környezet és egészség kölcsönkapcsolatai meghatározásának terén.

Most újszerű megközelítésekre és intézkedésekre van szükség a lakosok felhatalmazásához, hogy fejlesszék lakókörnyezetüket annak érdekében, hogy az életminőség negatív tendenciáit megfordítsák. Közös cél áll előttünk: a mostani generáció egészségügyi és életkörülményeinek javítása, továbbá annak biztosítása, hogy a természet a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái képességét ne lépjük túl és megóvjuk a jövő generációk kielégítő és produktív élethez való jogát.

Az ember és a természet együttélése az emberiség jövőjének előfeltétele az egészség elősegítése és a környezet védelme egymást szorosan kiegészítik, nincs közöttük konfliktus. Elkötelezzük magunkat az együttműködés és partnerség megvalósítására a környezet és egészség javítása érdekében oly módon, hogy a célok és megvalósítási tervek meghatározásához nem csak egészségügyi és a környezeti, de más, gazdasági szektorok és valamennyi társadalmi partner hozzájáruljanak Helsinki nyilatkozat: A környezetért és egészségért teendő európai intézkedésekről Életmódbeli tényezők: Bár első megközelítésre kétségtelenül mindenki legbelsőbb magánügyének tűnik, hogyan él, mit eszik, mennyit mozog, dohányzik-e, vagy sem, vagy éppen mennyi alkoholt fogyaszt?

Mára ez a helyzet gyökeresen megváltozott. Az életmódbeli tényezők szerepe az egészség károsításában és a betegségek kialakulásában olyan fantasztikus mértékű, hogy egyetlen civilizált ország sem teheti meg, hogy ne vegyen tudomást népegészségügyi jelentőségéről.

Miben segíthetünk?

Ez a megdöbbentő számarány az, ami miatt nem lehet magánügynek tekinteni ezt a társadalmi jelenséget. Tudományos tény, melyet statisztikai adatok is alátámasztanak, hogy a káros életmódbeli hatásoknak kitett emberek jelentősen korábban megbetegszenek és halnak meg, mint mások, akik ésszerűen és tudatosan élnek. A hazai táplálkozási szokások egészségtelenek: túlzott az magas vérnyomás népi gyógymódok és receptek a nyomásra, zsír- és só bevitel, elégtelen a rost- zöldség- főzelék- és gyümölcsfogyasztás.

A magyar felnőtt lakosság jelentős része túlsúlyos, illetve elhízott.

A felnőtt lakosság napi átlagban alig tölt tíz percnél többet szabadidős mozgással és tíz felnőttből hat, sem hétközben, sem hétvégén nem mozog.

Csupán a dohányzással összefüggésben évente ember hal meg hazánkban. Magas az alkoholisták száma és terjed a kábítószerfogyasztás. A lakosság jelentős részénél hiányzik a mindennapi élet problémáival való megbirkózás képessége, széleskörűen terjednek a lelki élet zavarai. Az életmód egészség szempontjából kedvező irányú befolyásolása nehéz és rendkívül időigényes feladat.

Ehhez ad alapot egy tízéves, szakmailag megalapozott társadalmi és politikai egyetértésre támaszkodó stratégia. A szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetősége: Az egészségügyi állapot javulása, vagy romlása gyakran olyan társadalmi, a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái folyamatokkal függ össze, amelyek közvetlenül nem az egészség változását célozzák. Ilyen például a gazdasági növekedés, az életviszonyok esetleges kedvező változása a jövedelmek pozitív alakulása, melyek együttesen hozzájárulhatnak az utóbbi évek halálozási mutatóinak lassú javulásához.

One moment, please

A jó egészség elsősorban nem az egészségügyi ellátás minőségén múlik. Az egészségügy fő feladata a gyógyítás, mely emellett lakossági szűrést és megelőző ellátást is végez Egészségi állapotunkat elsődlegesen mindennapi döntéseink, közvetlen környezetünk, a család, az iskola, a munkahely a lakóhely határozzák magas vérnyomású halak. Politikusoknak, települési önkormányzatoknak, szakmai és a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái szervezeteknek, egyháznak és üzleti szervezeteknek változtatniuk kell az eddigi gyakorlatukon, mert a lakosság egészségi állapota azonnali beavatkozást sürget és ha arra gondolnánk, hogy ez nem így működik a fejlettebb nyugaton, álljon itt tanúságul a példa: A legtöbbet publikált Észak-Karélia-i program ben indult el Finnországban egy helyi önkormányzati kezdeményezésre válaszként.

A program sikere önkormányzatok közötti és kormányzati együttműködésnek volt köszönhető, amely sürgős és hatásos segítséget nyújtott a rendkívül magas szívkoszorúér-betegség miatti halálozás okozta halálozás csökkentésére. Megszervezték a magasvérnyomásbetegségben szenvedők gondozását, illetve a felvilágosító tevékenység eredményeként nőtt a lakosság körében azok aránya, akiknek életében a fizikai aktivitás rendszeressé vált, valamint csökkent a dohányzók aránya is.

Emellett nemzeti élelmezés- és táplálkozáspolitikai kampányt működtettek, amelynek keretében teljes körű és folyamatos lakossági egészségnevelést folytattak.

Miből vehető észre az érszűkület? Mi van, ha nincs tünet?

Létezik tehát modell, amit alkalmazni tudunk hazai viszonyainkra, melynek következetes végrehajtása a sikert garantálja. Fogyatékos hipertóniát kap sikerhez azonban nem csak jó programok kellenek.

Olyan összefogás kell kis hazánkban, amely történelmünk során már néhányszor, nehéz helyzetben segített rajtunk. Az országnak van népegészségügyi programja, ami jó és megvalósítható: ez az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja. Egészséget támogató társadalmi környezet kialakítása 2. Egészséges életmód programjai 3. Nemzeti környezet-egészségügyi akcióprogram 4. Az elkerülhető halálozások, megbetegedések a szívbetegségek egészségfejlesztési stratégiái 5. Szűrővizsgálatok 6.

Indikátorrendszer, monitorozás 14 15 I. Egészségfejlesztési programok a gyermek és ifjúsági korosztály számára, az egészséget támogató iskolák rendszere. Cél: A család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés kiemelkedő színterévé Kedvező irányban változzék a közoktatás intézményrendszerének légköre Fokozatosan el kell érni, hogy az iskolákban az integrált egészségfejlesztési tartalmak oktatása rendszeres és folyamatos legyen A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A.

Önismereti csoport felső tagozatosoknak. Lényegesen javul az egészség tudatos megóvása és a pozitív egészségbarát életmód mint példakép - elfogadottsága re kiépül a város fiataljainak szervezett, egészséges szabadidő eltöltését szolgáló társadalmi aktivitásra épülő programrendszere. Csökken a szenvedélybetegségek száma köreikben, csökken a fiatalkorú bűnesetek száma.

A projekt költségigénye: A. Az idősek életminőségének javítása Cél: A folyamatosan növekvő számú idős ember életminőségének javítása Az időskorúak magára hagyatottságának enyhítése Az időskorúak reszocializációjának elősegítése, hasznosságtudat erősítése, Az időskorúak civil egészségfejlesztő programokba való bevonása A program tárgya, a probléma megfogalmazása: A.

A szűrővizsgálaton való megjelenési arány javítása!