Egészségi szorongás a szívem miatt

Toldy-Schedel Emillel és Bálint Amarilla klinikai szakpszichológussal A koronavírusos megbetegedések száma sajnos napról napra emelkedik, újabb korlátozások kerültek kilátásba. Ráadásul a pandémia hosszú távú következményeket hagyott maga után, egyre gyakrabban hallunk a post-COVID szindrómának nevezett tünetegyüttesről.

Toldy-Schedel Emillel és klinikai szakpszichológusával, Bálint Amarillával készített interjúban szeretnénk bemutatni, mit is takar pontosan ez a fogalom, és milyen egészségügyi, valamint pszichés hatások jellemzőek az érintettekre. A cikkben szakértőink megválaszolják a leggyakoribb kérdéseket, útmutatást adnak arról, mely esetekben hová érdemes fordulni és bepillantást engednek intézményük post-COVID osztályának hétköznapjaiba is.

Az első a betegség aktív vírushordozó része, amiből ki hosszabb, ki rövidebb idő alatt meggyógyul. A post-COVID szindrómában jellemző tünetegyüttesek legnagyobb részénél két-három tünet minimum jelentkezik, ami lehet testi vagy mentális.

A post-COVID komplex tünetegyüttes: fellépnek a tüdő átmeneti vagy maradandó károsodásából eredő szövődmények, de nagyon gyakoriak a kardiológiai károsodások, egészségi szorongás a szívem miatt szív külső hártyájának gyulladása vagy szívizomgyulladás, szívelégtelenség.

Ebből következhetnek szívritmuszavarok, ami a stroke-rizikót emeli.

A tartós stressz egészségi következményei

Megemelkedett a különböző véralvadási betegségek száma. Sok beteg panaszkodik COVID után szívdobogás érzésre, de nagyobb kockázatot jelent a testi tünetek közül a hirtelen megszédülés, vagy eszméletvesztés. Ezen kívül gyakori a kisízületi gyulladás, izomgyengeség, fáradékonyság, az íz- és szagérzékelés zavara.

Beszélhetünk különböző bőrjelenségekről és hajhullásról is. E: Gyermekeknél a tanulási nehézségek, időskorban friss demencia, vagy demencia súlyosbodása, illetve középkorúaknál nagyon gyakoriak a feledékenységgel kapcsolatos tünetek.

HUN 1 03 Szorongásos zavarok

Ami talán a legkésőbbi jel, az a poszttraumás stressz szindróma, ami három-hat hónappal a COVID után is kialakulhat, ez hogyan lehet megszabadulni a magas vérnyomású nénitől a háborúban átélt traumákhoz, és talán ez fog a legtovább tartani, és ezzel kell a legtöbbet foglalkoznunk. A pszichés és a testi tüneteknek a metszéstartamába tartoznak az alvási nehézségek, illetve egész pontosan az alvás-ébrenlét ciklus felborulása, vagy az alvászavarok.

Ezt részben pszichoterápiával, részben gyógyszeres terápiákkal lehet kezelni. Mivel magyarázható az alvászavar, a depresszió-szerű tünetek, a pánikrohamok gyakoriságának növekedése? A: Azt tapasztaljuk, hogy mindenkit nagyon megviselt a világjárvány. Szinte nincs olyan ember, akit ez hidegen hagyott volna, előbb vagy utóbb mindenki szorongással telve reagált a helyzetre.

Az első időszakban az ijesztette és viselte meg az embereket, hogy értelmetlennek látták a megszorításokat, a maszkviselési kötelezettséget, ezeket túl nagy áldozatként élték meg. Mire megérkezett a valódi tragédia és megjelentek a számok, hogy mennyien haltak meg kis hazánkban is, addigra már nagyon kevesen tudtak az objektív tényekre hagyatkozni.

Természetesen a saját hibájukon kívül, hiszen sok volt az egymással ellentmondásos információ a vírussal kapcsolatban. A fokozott mentális terhelés további eredménye és egyben kiváltó oka is lehet az alvászavar, az alváshiány ugyanis depresszív tüneteket is eredményezhet.

• Mindegyikük esetében eltérő módon jelentkezhetnek a szorongásra utaló tünetek.
• Vedd észre!
• Gyermekkorban is szorongást okoz a stressz
• Ezek miatt is fáradtnak érezheti magát
• Egészség és mentálhigiénia a post-COVID időszakban - Bioextra
• Vedd észre! Ezek lehetnek a túlhajszoltság jelei

Minél kevesebbet alszom, annál rosszabbul érzem magam a bőrömben és minél többet aggodalmaskodom, annál többet szorongok, és ez által kevesebbet vagy lényegesen rosszabbul alszom. Ezek olyan öngerjesztő folyamatok, melyek mélyre tudnak vinni és ennek következtében akár pszichotikus állapotok is megjelenhetnek.

Ebben az esetben olyan szintű a szorongás, hogy a beteg elrugaszkodik a valóságtól, és nem látja már reálisan a helyzetet: túlságosan negatívnak vagy félelemkeltőnek éli meg az amúgy átlagos és hétköznapi szituációkat.

A poszttraumás stressz zavar esetében nem csak halálközeli élmények, hanem a mások halálával való szembesülés is okozhat ilyen tüneteket. További stresszfaktort jelenthet az állandó világítás, az idegen zajok, gépek hangjai, az állandó jövés-menés, ami az intenzív osztályokra jellemző. Ezek a körülmények akár néhány nap alatt is felboríthatják a beteg bioritmusát.

Javuló állapot mellett sem biztosított a nyugodt alvás és a tartós alvászavar valójában a lehető legkárosabb a pszichés állapotunkra. Ha nem kezelik pszichoterápiával -illetve sokszor már gyógyszeres terápia is szükséges- akkor a poszttraumás stressz zavar súlyosabb depressziós állapotokat idézhet elő.

Akinek pszichés érintettsége volt, annál valószínűleg már korábban is jelentkeztek más panaszok, ebben a genetikának van nagy szerepe. Azonban a pszichés problémák kialakulásában nem csak a genetika, hanem a környezeti hatások is szerepet játszanak — ez bizonyított. Ilyen környezeti tényező lehet a nem megfelelő információátadás.

Éppen ezért jelentős szereppel bírt a pszichés nehézségek kialakulásában az egymással sokszor ellentétes információtartalmú szakmai- és a laikus kommunikáció. A részinformációk mindig bizonytalansághoz, a bizonytalanság pedig szorongáshoz vezethet.

Mit tehetünk, ha túlzottan szorongat a vírusfertőzéstől, vagy annak következményeitől való aggodalom? A: Sajnos felszaporodtak a nem adaptív megküzdési stratégiák, mint például a túlzott alkoholfogyasztás, a dohányzás vagy az agresszív viselkedés.

Minél inkább káros magatartással próbáljuk oldani a szorongást, feszültséget, annál rosszabbul érezzük majd magunkat, mert ezeknek a tevékenységeknek az utóhatása egyre kellemetlenebb. A szorongásos és depresszív megbetegedések ennek hatására is kialakulhatnak. Eredményesebb stratégia a minél több szabadban töltött idő, a mozgástovábbá az élőlényekkel, állatokkal, természettel való kapcsolat.

Fotó: Lipcsei Tünde Javasolt minél több rekreációs hobby űzése, de akár az új elfoglaltságok keresése, vagy a régiekhez való visszatérés. Ezen felül pedig az online emberi találkozások, a kommunikáció fenntartása is kiemelten fontos szerepet játszik.

Ezen túlmenően a minél tudatosabb mindfulness, autogén tréning vagy bármilyen pofonegyszerű relaxációs technikának a gyakorlása például egy légzőgyakorlat, ami néhány másodpercet vesz igénybe hatékony lehet. Napi 20 perc sétával is már sokat tettünk magunkért! Nem értjük sokszor még ezt a betegséget.

Az egyéb kísérő betegségek, mint pl. Szintén van korreláció az antivirális terápiával, Magyarországon a Favipiravir megjelenése talán pozitívan fog módosítani a post-COVID-osok arányán, a jelek ezt mutatják.

Tartalomjegyzék

E: Léteznek erre irányuló vizsgálatok, melyekből úgy látjuk, bizonyos védőoltások segítenek a post-COVID tüneteket megszüntetni. Nagy kutatás erre vonatkozóan még nem készült, de ha ez így van, az nagyon jó, mert akkor önmagában a védőoltás is segíteni fog, hogy ezt, a jelenleg a nagyon nagy számú post-COVID-os csoportot csökkentsük.

E: Jelenleg Magyarországon kb. Akiknek maradandó tünete lesz, azt vissza kell adnunk a családorvosának, vagy szakellátónak, és informálni kell őket, mire vigyázzanak a későbbiekben milyen gyógyszereket kell szednie, milyen védőoltásokat kell majd megkapnia — ha hőemelkedése van, figyelni kell, mert romlott állapotú tüdőnél a tüdőgyulladás esélye jóval nagyobb, azaz antibiotikumot kell szedni.

Mennyire stresszes az élete?

Jelenleg Magyarországon kb. Lesz sok olyan beteg, aki átélte ezt a betegséget és maradványtünetei vannak. Nagyon fontos, hogy a betegeknek elmondjuk azt, hogy amit post-COVID tünetként érzékelnek negatív vírusteszt mellett, az nem feltétlenül post-COVID, hanem egy gyógyulási fázis is lehet. Hiszen, ha a gyógyulási fázisban ezekre a tünetekre orientálódunk, akkor fölösleges kivizsgálásokra késztetjük az egészségügyet. Segíthet eldönteni az állapot súlyosságát például az rágódohány szív egészsége kérdőívamit mi is használunk, ami arról szól, hogy a beteg saját maga tudja megközelítőleg definiálni, melyik csoportba tartozik, kell-e post-COVID ambulancián megjelennie, vagy még a gyógyulási fázisban van.

Sajnos nincs erre vonatkozó pontos statisztikai adatunk. Ki, mikor és milyen tünetek esetén fordulhat az ellátó intézményhez? E: Háromféleképpen történhet az ellátás. Az első csoportba tartoznak a súlyos állapotú betegek, akik az intenzívosztályokról vagy COVID osztályokról érkeznek, őket hónapok alatt tudjuk visszaadni a családjuknak, a társadalomnak.

Belőlük egyre kevesebb van, szerencsére. Itt a nehézség az, hogy relatív kevesen vagyunk sok betegre, a másik pedig, hogy meg kell néznünk, hogy valóban hozzánk tartoznak-e, vagy multidiszciplináris megközelítésben máshol is megfelelő ellátást kaphatnak.

A harmadik csoport egy ambuláns nappali ellátás, vagyis járóbetegeknek nyújtunk terápiát és mozgásprogramot úgy, hogy hosszú távon önállóan, otthon is el tudják végezni a szükséges terápiás módszereket. Érthető, hogy az emberek kíváncsiak rá, hogy milyen maradványtünetekkel élték át egészségi szorongás a szívem miatt COVID-ot, de ha nincs tünet, akkor inkább örülni kell, jelenleg ugyanis az egészségügynek nincs szabad kapacitása ilyen típusú vizsgálatokra.

E: Elsősorban tüdőgyógyászok, kardiológusok foglalkoznak aktívan ezekkel a betegekkel, de a team része endokrinológus, diabetológus kolléga is. Felléphetnek olyan esetek, melyek során sebészek bevonásával történik a kezelés. Amiről érdemes még beszélni az a pszichés tünetegyüttes, tehát pszichológus, pszichiáter szakorvos is nélkülözhetetlen a gyógyításban. Továbbá gyógytornászok és dietetikusok is segítenek a rehabilitációban.

A: Természetesen pszichológusokhoz, pszichiáterekhez. A Budapesti Szent Ferenc Kórház ban elsősorban azokkal foglalkozunk, akikkel már valamilyen meglévő terápiás folyamatot megkezdtünk.

Temperamentumunk miatt is lehetünk szívbetegek

Ellátjuk a már érintett rizikótényezőkkel rendelkező betegeket és kapcsolatban vagyunk a kardiológiai rehabilitáción keresztül érkező betegekkel is. A megváltozott egészségi állapoton túl, az éppen aktuális tüneteken keresztül azzal szembesültünk, hogy ez a helyzet fokozza a szorongásos tüneteket, még azoknál is, akiknél eddig nem voltak.

Akikkel abban a szakaszban tartottunk, ahol az egészség-szorongás teljesen lecsitult és már önismereti terápiás szakaszban jártunk, azoknál sajnos ismét megjelentek a szorongások, a pánikrohamok vagy elalvási nehézségek és voltak esetek, amikor olyan szintűvé vált a szorongás, hogy pszichotikus állapot alakult ki.

Fotó: Lipcsei Tünde Jelenleg legkönnyebben a magánrendelés érhető el. Most a szakemberek között is többen reagálnak empatikusabban, ha anyagi terhekről van szó. Teljesen ingyen vagy kedvezményesen is elérhetőek a szolgáltatások.

Szorongás – Wikipédia

A TB által finanszírozott helyek korlátozottak, mert nem voltak felkészülve ekkora terhelésre. E: Leginkább az, hogy nem kerülnek ellátásra. De van nagyon sok olyan tünet is, amit még fel kell egészségi szorongás a szívem miatt, például a tartós hőemelkedés oka.

A következő probléma az, hogy nem ismerjük fel időben a tüneteket, a negyedik pedig az, hogy miután az érintettek a post-COVID időszakból kikerültek, nem kapják meg azt a tudást, hogy a továbbiakban mire kell vigyázniuk az életükben.

Illetve, ha a mentális tüneteket nem kezeljük megfelelően, akkor olyan mennyiségű pszichiátriai beteg halmozódik fel, amely hosszú távon terheli az egészségügyet.

Fotó: Lipcsei Tünde Szervezeti szempontból a családorvosok kapuőri funkciója nélkülözhetetlen. Ki kell szűrni a sürgős eseteket, vagy a gyorsabban ellátandó eseteket, és ki kell szűrni azt, aki ilyen szempontból ráér, vagy éppen gyógyul, így fölösleges bekerülnie az ellátásba.

Ez a családorvosi beutalás lényege. Vannak speciális csoportok, például az élsportolók, akik esetében más a COVID utáni ellátásnak a szerepe, az nem az általános egészségügybe tartozik bele. Aki csak sportolni akar és ezért kér egy általános kivizsgálást, azt nem bírja el az egészségügy. Ebben a magánegészségügy tud segíteni mindenkinek. Szervezeti szempontból a családorvosok kapuőri funkciója nélkülözhetetlen. Amennyiben igen, akkor azt nézzük, hogy a tünetegyüttesük belefér-e a post-COVID-ba, amennyiben nem, akkor szakellátó javasolt, például kardiológus, endokrinológus.

A: Ugyanaz a bizonytalanság volt jellemző az egészségügyben is, mint az átlag népesség körében. Szinte hetente kellett újra tervezni, mit vállalunk, mi a teendő a betegekkel, nem volt egy kész sablon az új tennivalókról.

Navigációs menü

Pszichológusként ez talán kevésbé volt nehéz, de az orvosoknak a megszokott munkarendhez és a megszokott kezelési terveikhez képest hirtelen rengeteg újdonságot kellett elsajátítaniuk. Egyes helyek oltóponttá váltak, mások intenzív osztállyá, és egy reumatológusnak, egy kardiológusnak vagy akár egy fogorvosnak kellett helytállni ezekben a szituációkban.

Képzeljük el, mintha egyik napról a másikra egy cirkusz jegyszedőjét megkérnék arra, hogy ugráljon a trambulinon és fél kézzel pörögjön. Kénytelen menni és megpróbálni, de ez hatalmas teherrel jár: hiszen védőháló nélkül komoly baja is lehet.

Ez történik most az egészségügyi dolgozók jelentős részével egészségi szorongás a szívem miatt. Amikor a post-COVID szövődményes tünetekkel rendelkezők száma csökkeni kezd, akkor derül majd fény arra, mekkora a baj az egészségügyi ellátó személyzet körében.

Védőhálóként a pszichológusok folyamatosan egészségi szorongás a szívem miatt őket, önkéntes és pro bono segítő csapatok vesznek részt a támogatásban. A gond, hogy az alkalmazottaknak igazán idejük sem volt ezeket a lehetőségeket megismerni, nemhogy igénybe venni őket.

• Pánikzavar Pánikzavar A pánikbetegség jellegzetesen a
• Az aggódás ilyen esetekben természetes, az aggódással együtt járó feszültség-emelkedés segít bennünket a probléma minél jobb megoldásában, az egészséges stresszkezelés része.
• Mellkasi fájdalom a szorongástól - EgészségKalauz
• Szorongásos megbetegedések – Klinikai Pszichológia Tanszék