A kávé hatása a szív egészségére, Mennyi kávé sok(k) a szívnek? | CMC Déli Klinika | Magánklinika

Akármi is a fő vonzereje- az íze, a stimuláló hatása, a fogyasztásához kapcsolódó szokások és élmények- tagadhatatlanul a kávé és a kávézás élménye az egyik legnépszerűbb szokás világszerte. Egyes statisztikák szerint a év közötti fiatal felnőttek fele, a 25 év fölötti emberek háromnegyede fogyaszt rendszeresen kávét. Számos kutatás egyértelműen kimutatta a kávé kedvező hatásait a szervezetre, a teljesítőképességre, sőt egyes vizsgálatok szerint a kávé fogyasztása segíti az agyi funkciókat növeli a várható élettartamot lassíthatja a a prosztatrák növekedését Azonban mint a legtöbb táplálékunk, a kávé is lehet kétélű fegyver: túlzott fogyasztása fejfájáshoz, szédüléshez vezethet, sőt növelheti a szív- és érrendszrei betegségek kockázatát. Ráadásul korábbi kutatások kimutatták, hogy bizonyos emberek — akik a kávé lebontásában alapvető szerepet játszó CYP1a2 gén egy specifkus változatával rendelkeznek — nehezebben bontják le a kávé összetevőit, és így esetükben a kávéfogyasztás hatására nagyobb eséllyel alakul ki magas vérnyomás, vagy szív -és érrendszeri betegség. Tehát felmerül a kérdés, hogy mennyire sok kávé a túl sok?

Napi fél és 3 csésze közötti kávé elfogyasztása kedvező hatással van a szív- és érrendszerre, sőt a vizsgálati csoportban csökkentette az összhalálozás és a stroke kialakulásának kockázatát is — derül ki a budapesti Semmelweis Egyetem és a londoni Queen Mary Egyetem közös vizsgálatának eredményéből.

A budapesti és a kávé hatása a szív egészségére londoni egyetem eredményei a közelmúltban láttak napvilágot a European Journal of Preventive Cardiology orvosi szaklapban.

A vizsgálatokból kiderült, hogy az összhalálozás terén 12 százalékos, a kardiovaszkuláris halálozás terén 17 százalékos, az újonnan kialakuló stroke terén pedig 21 százalékos relatívkockázat-csökkenést figyeltek meg a kávét mérsékelt mennyiségben fogyasztók körében, összehasonlítva adataikat azokéval, akit egyáltalán nem fogyasztanak kávét — idézi a tájékoztató Simon Juditot, a tanulmány első szerzőjét, a Semmelweis Egyetem PhD hallgatóját.

Az MRI vizsgálatok során azt értékeltük, hogy a rendszeres kávéfogyasztásnak van-e valamilyen hatása a szív struktúrájára és működésére — mondta Maurovich-Horvat Pál, a Semmelweis Egyetem Orvosi Képalkotó Klinikájának igazgatója, a kutatás egyik vezetője, aki kiemelte: azt találták, hogy a rendszeres, mérsékelt mennyiségű kávéfogyasztás előnyös hatással van a szívre, visszafordítja a korral járó szívelváltozásokat.

A jelenlegi tanulmányban csaknem félmillióan vettek részt, ami nagyon komoly statisztikai erőt biztosít az adatok értékelésekor — mondta Steffen Petersen, a Queen Mary Egyetem William Harvey Kutatóintézetének professzora, a kutatás koordinátorát.

Az eredmények szerint a mértékletes kávéfogyasztás kardiovaszkuláris szempontból nem káros, sőt előnyös lehet. Ez az eddigi legnagyobb volumenű kutatás, ami a kávéfogyasztás szív- és érrendszerre gyakorolt hatásaira fókuszált — tette hozzá.

Azonban nem mindegy, hogy milyen típusú kávét fogyasztunk. A kutatásban részt vevők közül legtöbben vagy őrölt kávét vagy instant kávét ittak rendszeresen — mondta Zahra Raisi-Estabragh, a Queen Mary Egyetem kutatási ösztöndíjasa.

Maurovich-Horvat Pál klinikai igazgató szerint fontos azt is megemlíteni, hogy negatív kardiovaszkuláris következményeket nem találtak azok körében, akik jelentősebb mennyiségben napi 3 csészénél több kávét isznak. A kávé az egyik legtöbbet fogyasztott élvezeti ital a világon, a szív- és érrendszerre gyakorolt hatásairól azonban keveset tudni, vagy legalábbis ellentmondásosak voltak az eddigi kutatási eredmények.

A kávé a magyarok egyik kedvenc itala.

A kutatócsoport a brit UK Biobank adatbázisát felhasználva olyan felnőtt adatait elemezte, akik a vizsgálat kezdetén nem szenvedtek szív- és érrendszeri kardiovaszkuláris betegségben. A kávézási szokásokat, valamint az életmódbeli sajátosságokat dohányzás, fizikai aktivitás részletes kérdőív segítségével térképezték fel.

Adatokat gyűjtöttek az esetleg társuló kardiovaszkuláris kockázati tényezőkről magasvérnyomás-betegség, diabetes, koleszterinszint is. A 11 évig tartó vizsgálat során a résztvevőket 3 csoportba sorolták: a kávét nem fogyasztók a résztvevők 22,1 százalékát tették ki, kávét mérsékelten fogyasztók 58,4 százalékot, míg a kávét jelentős mennyiségben fogyasztók a vizsgálatban közreműködők 19,5 százalékát jelentették.

Mégsem vált ki rozáceát a kávé? Az egyetem, valamint a Dél-Ausztráliai Egészségügyi és Orvostudományi Kutatóintézet SAHMRI szakemberei a brit biobank adataira támaszkodva elemezték több mint ezer ember adatait — olvasható a Medicalxpress című orvostudományi hírportálon. A kutatók megvizsgálták az alanyok kávéfogyasztási szokásait, majd összevetették az adatokat a szisztolés és diasztolés vérnyomásértékekkel, valamint a pulzusszámmal. Az okozati kapcsolatot a mendeli randomizáció technikáját alkalmazva mutatták ki.

Egy résztanulmányban 30 egyén értékelték a rendelkezésre álló MRI mágneses rezonancia képalkotó vizsgálat képanyagát is.